Hánykor is legyen a szertartás? – avagy hogyan offoljuk ki a konvenciókat…

Mint már egyszer kifejtettem, de biztos vagyok benne, hogy még számtalanszor ki fogok erre térni, a hajam hullik attól a mondattól, hogy “mert ez a szokás”…

Egyértelmű, hogy vannak olyan társadalmi normák, amire ez ráhúzható, pl. hogy nem a nappali közepén található szőnyegbe törlöm a sáros lábam, vagy puszi helyett nem pofonnal köszöntöm a barátaimat, de az esküvő tekintetében próbálok mindenkit lebeszélni arról, hogy azért csináljon valamit, “mert ez a szokás” és mert ebből adódóan ezt várja el tőle mindenki.

Magyarországon jellemzően a legtöbb esküvői ceremónia ami a buli helyszínén vagy annak közelében zajlik, az 16 és 18 óra között van megtartva.

Időnként úgy adódik, hogy engedni kell az elképzeléseinkből, mert már foglalt az adott településen vagy kerületben az összes anyakönyvvezető és ha későn ébredők voltunk, akkor a szertartásvezetőkből is már csak a futottak még kategória marad.

Az egészen biztos, ha újra megtarthatnám az esküvőmet csak esti szertartást választanék, mert az azóta eltelt években jónéhány alkalommal volt szerencsém szertartásvezetőként ebben a napszakban ceremónián részt venni, és azt kell, hogy mondjam, kevés ennél romantikasabb szituációt tudok elképzelni.

Szóval képzeljétek el, hogy nemcsak délutáni szertartásotok lehet, ahol jó esetben olyan gatyarohasztó meleg van, hogy a kisgyerektől a nagypapáig mindenki a pokolba kívánja a 40 fokot, te pedig azon izgulsz, hogy vajon hány képről kell majd kiretusálni a homlokodról szép lassan az álladig csorgó verítéket.

Létezik olyan, hogy naplementés és esti szertartás is.

Gondolom a naplementés szertartást nagyon nem is kell kiveséznem. Kicsit több szervezést igényel, mert tudni kell, hogy nagyjából mikor is megy le a nap.

Ha ez az infó megvan, akkor kell egy jó ceremóniamester vagy vőfély, aki a naplemente előtt 10-15 perccel flottul odaterel mindenkit a helyére, hogy indulhasson a szertartás.

Természetesen kell egy jó fotós is, aki akár át is rendezteti a terepet a szertartás előtt, ha pont nem tud úgy fotózni, hogy létjogosultsága legyen a naplementének. Az egyértelmű, hogy ha egyik képen sem látszik, hogy ott egyébként naplemente volt, akkor a fotós nem végezte jól a dolgát.

A naplementés szertartás plusz fényeket nem igényel, mert maga a ceremónia nem lesz annyira hosszú, hogy közben teljesen besötétedjen.

Az esti szertartás már egy picit mostohább gyermek.

Beszélek először az érzelmi oldaláról.

Megfordultam már jó néhány külföldi országban is esküvős célból, ám mégis a saját hazám népéről van a legkialakultabb véleményem.

A magyar ember úgy működik (természetesen tisztelet a kivételnek), hogy az esküvő napján megreggelizik, aztán NEM ebédel, hanem elmegy az esküvőre, ahol a vendégváró falatokkal próbálja csillapítani éhségét, de a legfőbb motivációja, hogy eljusson a vacsoráig.

Addig bármi is történik, megpróbálja jól érezni magát, de mindig arra fog gondolni, hogy mikor hozzák végre a rántott húst.

Egy szokásos esküvői forgatókönyv úgy néz ki, hogy:

14:00 Vendégvárás

15:00 Templom

17:00 Polgári szertartás

19:00 Vacsora,

ha azt feltételezzük, hogy van templomi szertartás is.

Ha nincs, akkor:

16:00 Vendégvárás

17:00 Polgári szertartás

19:00 Vacsora.

Plusz/mínusz 1-2 óra attól függően, hogy mikorra tud jönni az anyakönyvvezető/szertartásvezető, illetve a helyszínen mikorra tudják vállalni a vacsora elkészítését. (Ez akkor lehet inkább kérdéses, ha az adott helyszínen több esküvő is zajlik egyszerre, vagy ha az étel nem helyben készül hanem valahonnan érkezik.)

Abban az esetben, ha a szertartást estére tesszük, akkor:

16:00 Vendégvárás

17:00 Templom

19:00 Vacsora

És a vacsora után valamikor a szertartás, mondjuk 21:00-kor.

Ha nincs templomi esküvő, akkor se gondoljátok, hogy 19:00-kor kell elkezdeni a napot.

Természetesen egy csomó minden mással is el lehet tölteni közösen az időt. Vendégvárás, beszélgetés, nagycsoportkép, kiscsoportos fotózkodás, ajándékok átvétele stb. De többek közt ezért is jó, ha van egy profi ceremóniamesteretek vagy vőfélyetek, aki ebben elkoordinál Benneteket és a násznépet.

Miért jó az, ha a vacsora után tartjuk a szertartást?

Nem tűz rátok a nap.
A vendégeitek már chillben lesznek, vagyis tele pocóval sokkal könnyebb élvezni bármit is.
A vacsora után egyébként is mindenki tartana kb. fél óra pihit az evés és a bulizás között, csak szertartás hiányában ezt beszélgetéssel (kávézással, cigizéssel, italozással) töltené, hisz nem lehet egyből ugrálni tele hassal.
Csukjátok be a szemeteket és gondoljatok egy romantikus szituációra! A helyzet amiben vagytok milyen napszakban válik érzelmesebbé? Fényes nappal, vagy inkább este?? 10-ből 9 ember az estére szavaz.

Ennek ellenére miért van mégis kevés esti szertartás?

Hát először is azért, mert NEM ez a szokás…

Mikor a párok elmesélik a szülőknek vagy a barátoknak, hogy mire is készülnek, akkor nagy százalékban elutasítással és lebeszéléssel találják magukat szembe.

Merthát ugye NEM ez a szokás.

Ha sikerül ezen átverekedniük magukat, akkor jön az, amivel az elmúlt két évben többször is találkoztam:

Azt mondja a fotós, hogy ezt nem lehet megoldani, mert csúnyák lesznek a képek.

Ezen fenti ok miatt nemrégiben megkerestem több fotós kollégámat, ismerősömet, barátomat is, és arra kértem őket, hogy ha fotóztak már esti szertartást, akkor küldjenek nekem képeket róla.

Nagyon érdekes beszélgetések alakultak ki ebből, és kiderült, hogy vannak olyan fotós kollégák, akik igencsak ellenzik az esti szertartásokat, és nem azért, mert nem képesek megoldani, hanem mert a párok bizonyos dolgokat nem akarnak megérteni és/vagy elfogadni.

Azzal tisztában kell lenni, hogy az esti szertartás nem azt jelenti, hogy vaksötétben ülünk ott.

A szertartásvezetőnek is szüksége van fényre, hogy fel tudja olvasni a szövegét, és nektek is kell a fény, különben hogy írnátok alá.

Nem mellesleg az sem árt, ha Anya, Apa, a Nagyi és a Barátok is látják, hogy pontosan miért is ülnek ott, mert ha csak hallani és tapintani szeretnének, akkor esküvő helyett inkább elmennének a láthatatlan kiállításra.

De ami a legfontosabb, hogy a fény elsősorban azért kell, mert enélkül lehetetlenség normális képeket készíteni.

Kevés fény esetében a fényképezőgép lassabban exponál, így ha Ti mozogtok, akkor a képek könnyen elmosódhatnak. Ezt viszont senki sem szeretné, sem Ti, sem a fotós.

Az sem árt, ha a fotós akit választotok jól tudja használni a vakuját, de vannak olyan helyzetek, amikor ezt nem teheti meg.

A gyertya és a fényfüzér nagyon klasszak, és kellenek is, mert ettől elképesztően meseszerűvé válik a helyszín, de önmagában édeskevés, hacsak nem többszáz van belőle.

Szóval mindenképpen szükségesek azok a fránya fények, és épp ezért érdemes a dj-t vagy zenekart megkérdezni, akit szerződtettetek a nagy napra, hogy rendelkeznek-e megfelelő fénytechnikával. A nagyrészüknek hál istennek van a szertartás idejére használható lámpája. (Találkoztam már olyannal is, hogy a Dj mindenféle plusz költség nélkül biztosította a fényt a szertartásra, mert egyébként is ott volt nála, ám ezt ne várjuk el tőlük alapból. )

Ha nincs, akkor a fotósnak időben kellene jelezni, hogy mire vágytok, mert lehet, hogy ő maga is tud hozni olyan fényeket, ami már elegendő ahhoz, hogy jó képeket készíthessen.

Végső esetben még mindig kereshettek egy fénytechnikust is.

Tapasztalataim szerint ez utóbbira nagyon ritkán van szükség, mert az első két opcióban megoldás szokott születni.

Igen, ez általában némi kiadást jelent, de nem lehetetlen, és főleg nem kivitelezhetetlen.

Ám cserébe olyan romantikus és mondhatni páratlan szertartásban lehet részetek, mely tényleg élmény, és ritkaság számba megy még kishazánkban.

Szóval ha egyediek szeretnétek lenni, akkor hajrá…

De a legfontosabb úgyis az, hogy minden olyan legyen, amilyennek elképzeltétek.

Amilyennek Ti képzeltétek el, és nem mások.

Szeretettel,

Lendvai Niki

Szertartásvezető

És akkor most a teljesség igénye nélkül néhány fotó, csak hogy rákaphassatok az ízére.